Énekeink

Készült: 2014. július 29

Baranta himnusz 
(Palóc himnusz vagy Felvidéki himnusz)


Isten áldja meg a magyart,
tartson neve míg a Föld tart.
Paradicsom hazájában,
éljen örök boldogságban,
éljen örök boldogságban.

Töltse békében napjait,
egyezve lássa fiait,
tatár,török s más ellenség,
Minket meg ne rendíthessék,
minket meg ne rendíthessék.

Isten áldja meg a magyart,
tartson neve míg a Föld tart.
Isten áldjon meg bennünket,
minden igaz magyar embert,
minden igaz magyar embert.

 

Boldogasszony Anyánk

Boldogasszony anyánk
Régi nagy pátrónánk
Nagy ínségben levén
Így szólít meg hazánk
Magyarországról
Édes hazánkról
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Te az Atyaisten
Kedves, szép leánya
Krisztus Jézus Anyja,
Szentlélek mátkája
Magyarországról
Édes hazánkról
Ne feledkezzél el
Szegény magyarokról!

 

Én vagyok az aki nem jó…


Én vagyok az aki nem jó
A fellegajtó nyitogató
Nyitogatom a felleget
Sírok alatta eleget

Ifijúságom így telik el
Azért a szívem hasad el
Ifjúság gyöngykoszorú
Ki elveszti de szomorú

Szabad volnék nem búsúlnék
Vígasságnak helyet adnék
Szép hazámnak rabja vagyok
Idegenben búslakodok

Ha még egyszer megláthatnám
Apám házát kopogtatnám
Nem lesz többé soha ilyen
Belé szakad árva szívem

Édesanyám rózsafája,
én voltam a legszebb ága.
Bár sohase nyíltam volna
maradtam volna bimbóba.

Fényes csillag az udvarom
Mikor megyek azon lakom
Nyitogatom a felleget
Mikor nyílik elmehetek

Túl oldalon /(Felhők között) várnak reám,
Édes anyám, drága apám
Édes csókkal köszöntenek,
Szép helyemre elvezetnek

Bolond volnék ha búsulnék
Ha a búnak helyet adnék
Én a búnak utat adok
Magam pedig vígan járok

 

Betyárnóta /Baranta változat/


Csütörtökön virradóra
Talátam egy pej csikóra
Azon hajtottam a tinót
Mind a három daruszőr volt

Ögyet adtam a bírónak
Másikat a főbírónak
Harmadikat alispánnak
Hogy könnyebben szabaduljak

Könnyebben is szabadútam
Fehérvárnak elindútam
Fehérvári fogadónál
Kilenc zsandár elémbe áll

Zsandár urak mit akarnak
Talán vasalnyi akarnak
Nem akarunk mink vasalnyi
Szilaj csikót gyöttünk venni

Szilaj csikó nem eladó
Nem is zsandár alá való
Mer ha arra zsandár ülne
Még a madár is rab lünne

Megkérdezik mi a nevem
Hon az utazó levelem
Dolmányomat kigombolom
Levelet megmutatom

Éles kés a jobb kezembe
Tőltött pisztoly bal kezembe
Kettőt mingyárt agyon-lüttem
Ez az utazólevelem

Jaj Istenem mit csináljak
Szaladjak-e vagy megálljak
Ha szaladok fejbe lülnek
Ha megállok megkötöznek

Rab madárnak szárny törve
Most visznek el a tömlöcbe
Ácsolják mán a bitófát
Feszítik az Isten Fiát

Édes Rózsám ne bánkódjál
A Jóistenhö szépen szóljál
Szent Pétör majd mennykapunál
Menlevelet mán nem kíván

Csillagok közt megalúdtam
Ej de szomorút álmodtam
Megálmodtam azt az ögyet
Babám nem leszek a tied

De a rosseb vergye űket
Kik nyakamra hurkot töttek
Lösz még betyár, szögény lögény
Lössz szalajtás erdő szélén

Szilaj csikó ha megindul
A Világ is hármat fordul
Szilaj csikó ha megindul
A Világ is hármat fordul

Magyarok Istene


Magyarok istene tekints e szép népre
kik hozzád sóhajtunk e siralomvölgybe'
szüntesd meg a nagy vérontást
a testvéri viszálykodást
derítsd e szép népre békesség hajnalát.
szüntesd meg a nagy vérontást
a testvéri viszálykodást
derítsd e szép népre békesség hajnalát.

Sírva és zokogva kérjük fölségedet
vond vissza népedtől büntető kezedet
áldd meg szegény magyarokat
felejtsék el balsorsukat
Atilla királyunk mutass nekünk utat.
áldd meg szegény magyarokat
felejtsék el balsorsukat
Szent László királyunk mutass nekünk utat.
áldd meg szegény magyarokat
felejtsék el balsorsukat
Urunk Jézus Krisztus mutass nekünk utat.

 

A régi Székely himnusz

(A régi himnuszt Bartók Béla jegyezte fel. 
Körülbelül 1320-ban keletkezhetett)

Hej, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben légy kenyerem.

Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély földjét.

Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.

 

Köszöntő


Sok Születés napokat, vígan megélhess,
Napjaidat számlálni, ne légyen terhes.
Az ég harmatja szívedet újítsa,
Áldások árja házadat elborítsa.
Tenéked minden öröm holtig adassék,
Amellett semmi bánat ne barátkozzék.
Légyen éltednek virága mind kinyílt,
Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt.
Véglen az egek várát vígan szemlélhesd,
Ott aztán az életet, jobbra cserélhesd.
Az Úr a boldog életben részt adjon,
A szentek serge körébe fogadjon, de fogadjon.

 

Székely himnusz 


Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillag ösvényén.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Amedig élünk magyar ajkú népek
Megtörni lelkünk nem lehet soha
Szülessünk bárhol, világ bármely pontján
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Keserves múltunk, évezredes balsors
Tatár, s török dúlt, labanc rabigált
Jussunk e honban, Magyar Székelyföldön
Szabad hazában élni boldogan.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Már másfélezer év óta Csaba népe
Sok vihart élt át, sorsa mostoha
Külső ellenség jaj, de gyakran tépte
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Hős szabadságát elveszti Segesvár
Mádéfalvára fájón kell tekints
Földed dús kincsét népek élik s dúlják
Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!


Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,
Csaba királyfi nézi táborát.
Szűnik az átok, kiapadt a kútja,
Szívünkön égi öröm lángol át.
Hiába dúlt már gyűlöletnek árja,
Megáll a szikla, nem porlik tovább,
Imánk az Istent újra megtalálja,
Köszöntsd ma népem üdvös hajnalát!

Csanády György, Mihalik Kálmán (1921) 
(Kiegészítve Pap Gábor által 2002-ben)

 

Nem loptam én életemben

Nem loptam én életemben,
csak egy csikót Debrecenben,
||mégis rám verték a vasat,
babám szíve majd' meghasad.||

Mikor mentem hazafelé,
három zsandár állott elém,
||azt kérdezték, mi a nevem,
hol az utazólevelem.||

Megállj zsandár, megmutatom,
csak a lajbim kigombolom,
||előveszem a revolverem,
ez az utazólevelem.||

Mikor mentem hazafelé,
megnyílt az ég háromfelé,
||ragyogtak rám a csillagok,
mert tudták, hogy árva vagyok.

 

Udvaromon aranyvályú, aranykút…


Udvaromon aranyvályú, aranykút,
Abból iszik arany kakas, aranytyúk
Arany kakas mind azt kukorékolja
Az én rózsám Kolozsváron katona.

Udvaromon hármat fordul a kocsi
Édesanyám minden holmim hozza ki
Hozza ki a behívólevelemet
Kolozsváron szólítják a nevemet

Dombon van a kolozsvári kaszárnya
Akármerről fújja a szél találja
Fújja a szél kakas száll a tetején
De sok kislány siratja a kedvesét.

Édesanyám ha bejön Kolozsvárra
Tekintsen a kaszárnya ablakára
Ott lát engem komisz baka ruhában
Göndör hajam rövidre van levágva.

Édesanyám mi van a kötényében
Három alma, adjon egyet belőle
Egyet nekem, másikat a babámnak,
A harmadik maradjon meg magának.

Édesanyám adjon Isten jó estét
Hazajöttem mint egy váratlan vendég
Örömére jöttem haza nem búra
Idegenből vagyok kiszabadulva.

Három kislány kimegy a temetőbe
Mind a három letérdepel a földre
Egy közülük felsóhajt a nagyégre
Mért is lettem katona szeretője